Megelőzhető-e a demencia? Mit mond a kutatás

Ha demenciával élő személyt gondoz, vagy végignézte, ahogy egy szülője vele él, valószínűleg felmerült Önben a kérdés, hogy meg lehetett-e volna állítani, és meg tudja-e akadályozni, hogy Önnel ez megtörténjen. Ez az oldal egyszerű nyelven összefoglalja, mit mond valójában a kutatás. A rövid válasz: senki sem ígérheti meg, hogy megelőzi a demenciát. A kutatás ugyanakkor azt mutatja, hogy egyes kockázatok csökkenthetők, és ha ezeket egy népességben csökkentik, kevesebben kaphatnak demenciát, vagy később.

Ez általános tájékoztatás, nem orvosi tanács. Kérjük, olvassa el egészségügyi tájékoztatónkat, és beszéljen orvosával a saját egészségéről.

Megelőzhető-e a demencia?

Egyetlen személy esetében sincs bizonyított módja a demencia megelőzésének. A National Institute on Aging (NIA) szerint bár még semmit sem bizonyítottak az Alzheimer-kór megelőzésére, a kutatók ígéretes stratégiákat találtak, és most tanulják, mi működhet és mi nem.

A kutatás azt mutatja, hogy bizonyos egészségi állapotok és szokások magasabb demencia-kockázattal járnak. Ha ezek a kockázatok egy egész népességben alacsonyabbak, kevesebb ember kaphat demenciát, vagy később alakulhat ki az életük során. Ez nagyon más, mint egy garancia.

Egy reménykeltő jel: a 2024-es Lancet-bizottság arról számolt be, hogy egyes magas jövedelmű országokban, köztük az USA-ban és az Egyesült Királyságban csökkent az idősebb felnőttek között a demenciával élők aránya. A szerzők szerint ennek valószínűleg részben az oka a jobb oktatás, a jobb egészségügyi ellátás és az érrendszer élet közbeni kisebb károsodása, a University College London jelentés-összefoglalója szerint.

Mit talált a 2024-es Lancet-bizottság?

A demencia megelőzéséről, kezeléséről és ellátásáról szóló Lancet-bizottság 27 demenciakutatóból áll, és néhány évente áttekinti a bizonyítékokat. A 2024-es jelentésük 14 kockázati tényezőt nevezett meg, amelyek potenciálisan változtathatók, és becslésük szerint együtt a világszerte előforduló csaknem fele (mintegy 45%) demenciaesetnek a hátterében áll. A szerzők szavaival ezek az esetek elméletben megelőzhetők vagy késleltethetők lennének, ha a kockázatokat megszüntetnék (2024-es Lancet-bizottsági jelentés).

A 14 tényező az életszakasz szerint csoportosítva, ahol a bizonyíték a legerősebb:

• Korai élet: kevesebb iskolázottság.
• Középkor (nagyjából 40 és 65 év között): halláscsökkenés, magas LDL- („rossz”) koleszterin, depresszió, fejsérülés, mozgásszegénység, cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás, elhízás és túlzott alkoholfogyasztás.
• Idősebb kor: társas elszigeteltség, légszennyezés és kezeletlen látásromlás.

A 2024-es két legújabb tényező a magas LDL-koleszterin és a kezeletlen látásromlás volt. A legnagyobb részarányt a halláscsökkenés és a magas LDL-koleszterin képviselte (mindkettő mintegy 7%), ezt követte a kevesebb iskolázottság és a társas elszigeteltség (mindkettő mintegy 5%).

A kockázati tényezőkről szóló útmutatónk táblázatban mutatja be mind a 14 tényezőt, azzal, mit kapcsol össze velük a kutatás, és mit tehet.

Mit nem jelent a 45%-os szám

Könnyű félreérteni ezt a számot, ezért fontos pontosan fogalmazni:

• Népességi becslés. A világszerte előforduló demenciaesetekre vonatkozik, nem az Ön vagy a szülője esélyeire.
• Ok-okozati összefüggést feltételez. A szerzők szerint csak meggyőző bizonyítékkal rendelkező kockázati tényezőket vettek figyelembe, de egyes összefüggések csak részben lehetnek okozatiak. Például a későbbi életkori depresszió néha a demencia korai tünete lehet, nem pedig oka.
• Egyénre nézve nem garantál semmit. Az UCL összefoglalója szerint a kockázat csökkentése a népesség szintjén működik, és nem garantálja, hogy bármelyik egyén elkerüli a demenciát.
• A másik felét ezek a tényezők nem magyarázzák. A fennmaradó részt az életkor, a gének és azok az okok teszik ki, amelyeket a tudósok még nem értenek.

Mi a különbség a „kockázatcsökkentés” és a „megelőzés” között?

A kockázatcsökkentés az esély csökkentését jelenti. Ha egy nagy csoport csökkenti a vérnyomását, évek alatt kevesebben kaphatnak közülük demenciát, mint egyébként kaptak volna. A csoport egyes tagjai így is kaphatnak demenciát.

A megelőzés azt jelenti, hogy valami egyáltalán nem következik be. Demenciánál a kutatás ezt ma senkinek sem tudja ígérni.

A kutatók a késleltetésről is beszélnek. A Lancet-bizottság arról számol be, hogy a kockázat csökkentése eltolhatja a demencia kezdetét, és rövidítheti azt az időt, amelyet a személy rossz egészségi állapotban él. Még néhány év késleltetés is sokat jelenthet a személynek és a családjának.

Ezen az oldalon szándékosan használjuk a „kockázat csökkentése” és az „összefüggésben áll” kifejezéseket. Ha olyan terméket, étrend-kiegészítőt vagy programot lát, amely azt ígéri, hogy „megelőzi az Alzheimer-kórt”, bánjon vele óvatosan. Az NIA azt javasolja, hogy bármilyen olyan tabletta vagy kezelés kipróbálása előtt, amely megelőzést ígér, kérdezze meg orvosát, mert ezek a termékek veszélyesek lehetnek, pénzkidobást jelenthetnek, vagy mindkettő.

Mit találtak a nagy vizsgálatok?

A megfigyelő vizsgálatok, amelyek azt követik nyomon, mi történik az emberekkel idővel, összefüggéseket mutathatnak ki. A véletlenszerű vizsgálatok, amelyekben az embereket véletlenszerűen osztják be egy programba vagy egy összehasonlító csoportba, erősebb próbát jelentenek. Íme néhány ismert vizsgálat eredménye.

FINGER (Finnország)

A FINGER-vizsgálatba 60 és 77 év közötti, demencia szempontjából magasabb kockázatú felnőtteket vontak be, összesen 1260 főt. A felük kétéves programot kapott, amely étrendi tanácsokat, testmozgást, számítógépes agyi gyakorlatokat és a szív- és érrendszeri egészség ellenőrzését tartalmazta; a másik felük általános egészségügyi tanácsot kapott. A programot követők kicsit jobban teljesítettek a gondolkodási tesztek egy csoportjában, ez kis, de statisztikailag szignifikáns különbség volt (FINGER-vizsgálat a The Lancet-ben). A vizsgálat a teszteredményeket mérte, nem a demencia diagnózisait.

US POINTER (Egyesült Államok)

A US POINTER-vizsgálatba 60 és 79 év közötti, összesen 2111 felnőttet vontak be, akik inaktívak voltak, kevésbé egészséges étrendjük volt, és más kockázati tényezőik is voltak. Mindkét csoportot arra bátorították, hogy legyenek fizikailag és szellemileg aktívabbak, egyenek egészségesebben, maradjanak társaságban, és figyeljék a szívük egészségét. Az egyik csoport strukturált, edzővel vezetett programot kapott; a másik önállóan irányította magát. Két év alatt mindkét csoportban javult a gondolkodási tesztek eredménye, a strukturált csoportban valamivel többet (US POINTER-vizsgálat a JAMA-ban). A szerzők szerint több hosszú távú követésre van szükség, hogy kiderüljön, számít-e a különbség a mindennapi életben. Mivel nem volt „semmit ne tegyen” csoport, a vizsgálat nem tudja megmondani, mennyit segített bármelyik program ahhoz képest, mintha semmi sem változott volna.

SPRINT MIND (vérnyomás)

A SPRINT MIND összesen 9361, magas vérnyomásban szenvedő, 50 éves vagy idősebb amerikai felnőttet vizsgált. Őket alacsonyabb vérnyomáscélra (a felső érték 120 alatt) vagy a szokásos célra (140 alatt) osztották be. Az alacsonyabb cél jelentősen csökkentette az enyhe kognitív zavart, a memória- és gondolkodási problémák olyan szakaszát, amely megelőzheti a demenciát. A valószínű demencia esetében az alacsonyabb célú csoportban kevesebb eset volt, de a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns. A vizsgálatot idő előtt leállították, és a vártnál kevesebb demenciaeset történt, ezért lehet, hogy túl kicsi volt ahhoz, hogy erre a kérdésre választ adjon (SPRINT MIND a JAMA-ban).

Az áttekintések összegzése

Egy 2021-es Cochrane-áttekintés kilenc nagy vizsgálatot vont össze, amelyek több kockázatot egyszerre kezelő programokat vizsgáltak, több mint 18 000 résztvevővel. Kis előnyt talált a gondolkodási tesztekben, de nem mutatott egyértelmű különbséget abban, hány ember kapott demenciát a két vizsgálatban, amely ezt mérte (Cochrane-áttekintés a több területet érintő beavatkozásokról).

Egy 2017-es áttekintés a National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine részéről, amelyet az NIA foglalt össze, „biztató, de nem egyértelmű” bizonyítékot talált három megközelítésre: a magas vérnyomás kezelésére, a testmozgás növelésére és a kognitív tréningre.

Számít-e, mikor kezdi?

A Lancet-bizottság tanácsa az, hogy a kockázatokat a lehető legkorábban csökkentsék, és minél tovább alacsonyan tartsák: „minél korábban, annál jobb” és „minél tovább, annál jobb”. Azt is mondja, hogy a kockázat csökkentésével soha nem késő, és soha nem korai. A bizonyítékok nagy része a középkorra vonatkozik, nagyjából 40 és 65 év között, de néhány tényező, például a látásvesztés és a társas elszigeteltség, későbbi életkori kockázat, amelynél a lépések még értelmesek lehetnek.

A jelentés szerint most erősebb bizonyíték van arra, hogy a kockázatnak való hosszabb kitettség nagyobb hatással jár. Például a középkorban kezdődő cukorbetegség úgy tűnik, nagyobb jelentőségű, mint a később kezdődő.

Ugyanakkora-e a demencia kockázata mindenkinek?

Nem. A bizottság szerint az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők, a kisebbségi csoportokhoz tartozók és a kevesebb pénzzel rendelkezők gyakran többet hordoznak ezekből a kockázatokból, ezért a demencia gyakran korábban alakul ki. Sok kockázat olyan körülményekhez kapcsolódik, amelyeket az emberek nem választottak: a gyermekkori iskolázás minősége, a lakóhelyük levegője, és az, hogy az egészséges étel megfizethető-e és közel van-e.

Ezért a bizottság ajánlásai az egyéneknek mellett a kormányoknak is szólnak: jó oktatás minden gyermeknek, tisztább levegő, intézkedések a dohányzás csökkentésére, kevesebb cukor és só a boltokban és éttermekben árult ételekben, és hallókészülék mindenkinek, aki rászorul. Az egyéni erőfeszítés számít, de számít a világ is, amelyben az emberek élnek. Ez egy újabb ok arra, hogy senkit ne okoljunk a diagnózisért.

Mik a kutatás őszinte korlátai?

• A demencia évtizedek alatt alakul ki, de a legtöbb vizsgálat két-öt évig tart. Magának a demenciának a mérése, nem csak a teszteredményeké, nagyon hosszú és nagyon nagy vizsgálatokat igényel.
• A legtöbb vizsgálat gondolkodási teszteket mér. Egy kis javulás egy tesztben nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebben kapnak demenciát, vagy hogy a mindennapi élet könnyebb lesz.
• Az önkéntesek gyakran egészségesebbek és iskolázottabbak, mint a lakosság egésze. A Lancet-bizottság megjegyzi, hogy a bizonyítékok nagy része még mindig magas jövedelmű országokból származik, és a kisebbségi csoportok alulreprezentáltak.
• Egyes összefüggések kétirányúak. A kevésbé aktív vagy kevésbé társas életmód a demencia korai hatása is lehet, nem csak az oka.
• Az étrendi vizsgálatok eddig csalódást okoztak. A MIND-étrend hároméves vizsgálata nem talált szignifikáns különbséget a gondolkodásban a kontrollétrendhez képest. Lásd: étrendi útmutatónk.
• Az agyi játékok megelőző hatása nincs bizonyítva. Lásd: útmutatónk az agyi játékokról és a demenciáról.
• A böjtről szóló emberi bizonyíték nagyon korlátozott, és idősebb felnőtteknél kockázatos lehet. Lásd: böjtről szóló útmutatónk.

Ha valaki mindent „jól” csinált, miért kapott mégis demenciát?

Mert a demencia nem egyszerűen a döntések eredménye. Az NIA szerint az életkor a legnagyobb ismert kockázati tényező az Alzheimer-kórnál, és azt senki sem tudja megváltoztatni. A géneknek is szerepük van. A tudósok pedig a legtöbb embernél még nem értik teljesen, mi okozza az Alzheimer-kórt. Még ha mind a 14 kockázati tényezőt megszüntetnék, a Lancet-bizottság saját becslése szerint az esetek több mint fele továbbra is megmagyarázatlan maradna.

Tehát ha olyan személyt gondoz, aki sportolt, egészségesen evett, sosem dohányzott, mégis demenciát kapott, az ő részéről vagy az Ön részéről nem történt hiba. Ha Ön maga él demenciával, nem az Ön hibája. A bűntudat gyakori a családokban, de nem érdemelt. Most a kényelem, a kapcsolódás és a jó napok a fontosak, és tevékenységötleteink meg a gondoskodás önmagunkról szóló útmutatónk jó kiindulópont.

Milyen lépéseket érdemes orvossal megbeszélni?

Ezek a leggyakrabban vizsgált területek. Érdemes szóba hozni egy időszakos vizsgálaton, mert a legtöbbjük a szív egészségét, a hangulatot és a függetlenséget is segíti, bármi legyen is a hatásuk a demenciára.

1. Vérnyomás. Kérdezze meg, mik a számai, és melyik cél illik Önre. A Lancet-bizottság javasolja, hogy a felső érték 40 éves kortól 130 vagy annál alacsonyabb legyen, de az idősebb felnőtt számára a megfelelő cél az általános egészségi állapotától függ.
2. Hallás. Kérjen hallásvizsgálatot, és kérdezze meg, segítene-e a hallókészülék. A hallásról szóló útmutatónk bemutatja a kutatást.
3. Látás. Járjon rendszeres szemvizsgálatra, és kérdezze meg, kezelhetők-e az olyan problémák, mint a szürkehályog.
4. Koleszterin. Kérdezze meg, ellenőrizni kell-e az LDL-koleszterinjét, és kell-e változtatnia valamin.
5. Vércukor. Ha cukorbeteg, kérdezze meg, hogyan kezelje biztonságosan.
6. Hangulat. A depresszió gyakori és kezelhető. Szóljon orvosának, ha néhány hétnél tovább érzi magát lehangoltnak, vagy elvesztette az érdeklődését a dolgok iránt.
7. Dohányzás és alkohol. Kérdezzen a leszokást segítő lehetőségekről és az alkohol biztonságos mennyiségéről.
8. Mozgás. Kérdezze meg, milyen mozgás biztonságos Önnek. A testmozgásról szóló útmutatónk ötleteket ad.
9. Fejvédelem. Viseljen sisakot kerékpározáskor és kontaktsportoknál, és kérdezzen az eleséseket megelőző lehetőségekről.
10. Kapcsolattartás. Az emberekkel töltött idő az egészséges élet része. Lásd: társas kapcsolatokról szóló útmutatónk, és az alvásról szóló részt is.

Mielőtt gyógyszert, étrend-kiegészítőt, böjtöt vagy testmozgást változtatna, először beszéljen orvosával, különösen ha szívbetegsége vagy cukorbetegsége van, korábban elesett, vagy már demenciával él.

Beszéljen orvossal

Ha olyan emlékezeti vagy gondolkodási változásokat vesz észre, amelyek aggasztják, akár magán, akár valaki másén, kérjen időpontot. Az NIA szerint a memóriaproblémáknak más okai is lehetnek, például gyógyszermellékhatások, pajzsmirigy-problémák, depresszió vagy B12-vitamin-hiány, és ezek egy része megszűnik, ha az okot kezelik. A korai jelekről szóló útmutatónk elmagyarázza, mire érdemes figyelni.

Sürgős segítséget kérjen hirtelen változások esetén: hirtelen zavartság, gyengeség vagy zsibbadás az egyik oldalon, beszédzavar vagy erős fejfájás stroke-ra vagy más vészhelyzetre utalhat. Hívja a 911-et.

Hol illeszkedik ide a Golden Moments?

A Golden Moments egyszerű, közös tevékenységeket kínál, például beszélgetőkártyákat, képes bingót és egy nyugodt légzési szünetet. Szórakozásra és közös időtöltésre valók. Nem kezelés, és nem előzik meg vagy lassítják a demenciát.